Fúriák

Fúriák más nevükön Erinnüszök, Erinüszek, Erinnyák  

Összegzés róluk:

                           - a bosszú szelleme,

                           -paranoia (üldözési mánia),

                           -őrület,

                           -alkalmazkodás képtelenség,

                           -fúriáktól üldözve,

                           -erős nyugtalanság

A régi görögök hitében a bosszú istennõi, jobban mondva a lelkiismeret furdalás megszemélyesítõi, kik a régi theogonia szerint a fiától megcsonkított Uranosnak földre hullott vérébõl származtak, a késõbbi mitológiában pedig, mely a régi monda borzalmait kerüli, az éjnek és a földnek leányai. Számuk eleinte határozatlan (a bûnös minden lépten-nyomon egy-egy Erinnys-szel találkozik), utóbb hárman vannak s a költõk neveket is kitaláltak számukra: Alekto (a sohasem pihenõ), Megaira (a neheztelõ), Tisiphone (a gyilkosság bosszulója). Az alvilágban laknak s onnan feljönnek minden gonosztett megbosszulására, de különösen az istentelenséget, vérbûnt, esküszegést, vendégjog megsértését büntetik.  A költõk a lehetõ legborzalmasabb színben tüntetik fel õket: fekete szárnyakon repülnek, hajukban kígyók, kezükben fáklya, kígyó és korbács, leheletük pusztít mindent, mihez közelednek. Igy kergetik a bûnöst, észbontólag, amíg nem vezekel bûnéért, sõt a halálon túl is üldözik. Mûködésük másik oldala ilyképen az igazság és jogrend megõrzése: e minõségükben Eumeniseknek (a "jóakarók") hívták õket. 

 

Angyalok

Angyalok a szellem síkján élő lények, akik segítségünkre vannak mindennapi életünkben, tanulás, közlekedés,munka területén. Ugyan jó szándékuk kétségtelen, viszont ez a segítség nem feltétlenül könnyen érthető, hiszen minden, ami történik velünk, legyen az jó vagy rossz,tanulásunk, egyéni fejlődésünk elősegítésére történik. Az angyalokat nem korlátozza a tér és idő. Az emberi élettel nem összemérhető hallhatatlan, öntudatos, az embernél nagyobb tudású, de nem mindentudó élő valóságok. Ők is teremtmények,  a föld teremtése előtt is léteztek, nem szaporodnak,nem halnak meg, a számuk nagy sze­mélyek,bár nem hibátlanok. Az angyalok Isten alakokba sűrített energiái a túlvilágon. Ők testesítik meg Isten fényét és sugarait bennünk és körülöttünk. Ők az univerzum szellemi törvényeinek őrzői és hordozói. Energiájuk és erejük végtelen. Az angyalok a menny különböző területein működnek.Eltérő rangúak, mert vannak főangyalok is, ki­jelölt terü­le­­­tük és eltérő hatáskörük van. Az angyalok feladata a Mindenható és az emberiség közötti közvetítés. Az egyházi hagyomány szerint a kilenc angyali rend három hierarchiába sorolható. Az első hierarchia angyalai a Szeráfok szeretet angyalai,a forrón lángoló emberi szeretetnél csak az isteni szeretet lángja lehet nagyobb. Nincs ennél nagyobb és hatalmasabb erő, ezért állnak a Szerafimok legközelebb Istenhez. A Kerubok „Isten lovasai”, az Ő akaratát közvetítik minden síkon. Ők a Bölcsesség angyalai, és a Mennyek Küszöbének Őrei.A kerubók lehetnek a bukott angyalok. A bukott angyalok, a démonok, akik Istn ellen fordultak, ésLucifert választották isetnüknek. A Trónusok, akik Istenhez a legközelebb állnak, az arkangyalok, akik magas rangú angyalok, Isten hírvivõi. Õk a legfõbb közvetítõk a Teremtõ és at emberi faj között.Az arkangyalok minden világ és galaxis, valamint az elemek: a levegő, a tűz, a víz és a föld őrzői. Ezen kívül ők kötnek össze a tökéletes léttel, az egységgel és a teljességgel.Az egyszerű angalok, az emberben színek, fények és energiák formájában működnek. Egyben ők az energiatestek, a tudati síkok és a csakrák őrzői is. A keresztény hagyományban minden spirituális úton járó embert angyalok kísérnek. A világ többi nagy vallásában is érzékelték ezeket az energiákat, és különböző nevekkel illették.

 A fizikai világba mindig Isten parancsára léphetnek át:

- szem­mel lát­hatóan vagy vízióban

- lát­ha­tat­la­nul, de hallhatóan

- sze­mély­telenül mu­tat­koz­va

- tel­je­sen em­ber­­ módjára visel­ked­ve

- repülve, vagy hirtelen el­­tűn­ve

- az angyalok imádata tilos, és ezt az angyalok is tudják

 

Az angyalok hivatásuk szerint "szolgáló szel­le­mek" ,Isten jelen­lé­tében Istent dicsőítik, feladataik közé tartozik az Isten és ember kö­zöt­ti köz­vetítés, az ebereknek való hírvivés esetenként kiszabadításuk vagy vé­del­mük további feladatuk a meg­hal­tak lel­ké­nek vezetése a túl­világon a démonok elleni szer­ve­zett küz­delem, és Isten ítéle­té­nek vég­re­hajtása,  Krisztus szol­gálatát végig kísérték, Krisztus vissza­­térésekor ők gyűjtik össze a választottakat.

Négy fő angyal van, akik arkanagyalok: 

 

Michael:Isten harcosa, õ vezeti a Mennyei Seregeket, és õ a Hét Mennyország uralkodója. A Biblia azt mondja mihály és seregei gyõzték le a Sátánt és seregeit a Mennyországban, kiûzték õt onnan, és a Földre számûzték.Isten Hercege, Arkangyalok vezére, Kelet ura, a Merkúr angyalainak ura, a Mennyország Seregeinek kapitánya, a Mennyország seregeinek hercege, a Mennyország alkirálya, a Római Katolikus Egyház védõszentje, Izrael védõszentje, Mennyek Seregének fõparancsnoka, az Erény hercege, Isteni védelmezõ, a Fény Hercege, a Béke védelmezõje, Vasárnap angyala, a Föld angyala, az Olajfa angyala, a Mandulafa angyala.

 

Gabriel:Õ az, aki a fontos híreket közli az emberi fajjal, ezért a hûség angyalának, a hûség szolgálójának, vagy a jó hírek hozójának is nevezik. a Hatodok Mennyország Ura, az Emberiség nagykövete, Isten követe, Kerubok hercege, Isteni hírnök, Kinyilatkoztatás angyala, Vágyódás angyala, Igazság angyala, Isteni férj, Igazság Hercege, az Öröm angyala, a Gyermekáldás angyala, a Szent Sefiroth Arkangyala, az Utolsó Ítélet Harsonása, Éden kormányzója, a Bosszú angyala, a Halál angyala, Hírvivõ angyal, a Feltámadás angyala, a Kinyilatkoztatás angyala, az Almafa angyala.Mindent összevetve Gabrielt Isten hangjának tartják.

 

Raphel:Raphael felelõsége a Föld és az emberi faj gyógyítása. Raphaelt számos titulussal illeték az idõk folyamán: a Szeretet angyala, az Õrzõ Angyalok Vezére, a Nap Uralkodója, a Hõség angyala, Sheol vezetõje, az Erény Hercege, a Tudás és Tudományok Angyala, az Élet Fájának Õrzõje, a Nap Angyala, a Keresztvíz angyala, Szerda angyala.

 

Uriel:A zsidó mitológia szerint õ õrzi a Pokol kulcsait, és az Ítélet Napján õ fogja kinyitnia Pokol kapuit.Urielt számos titulussal illették az idõk folyamán: a Szeráfok Hercege, az Uralkodás Angyala, a Költészet Angyala, a Prófécia Angyala, a Bûnbánat Angyala, a Rettegés és Mennydörgés Angyala, a Zene Angyala, Szeptember Angyala, a Vágyódás Angyala, Dél Angyala, a Politikai Reformok Angyala, a Diófa Angyala, Hádész Ura.

Szellemek

 

A szellemek különböző embereknek különböző dolgokat jelentek: rossz viccek rémítő figuráit, barátokkal megtörtént rég eseteket, ködös alakokat az árnyékos romoknál, a síron túli élet bizonyítékait, halott emberek kísérteteit, homályos körvonalakat egy elsötétített szobában, ahol épp szeánsz zajlik. A szellemek nagy általánosságban hallott lelkek, akik visszajárnak közénk. Egy másik létsíkon élnek. Emberhez hasonló a megjelenésük, képesek a tárgyakon átmászkálni. A kezdetleges szellemek, vagyis a friss halottak, nem képesek tárgyakat megfogni, átmegy rajtuk. De mikor megszokta a lélek a halált, képes lesz bármit megérinteni, leverni, jelezni vele. Előfordul, hogy ha a szellemvilágból valaki üzenni akar nekünk, akkor nem kell feltétlenül a személyének megjelennie, hanem például, ha olyan illatot érzünk, ami egy elhunyt személyhez kapcsolódik érdemes utána nézni. A szellemek bármikor megjelenhetnek, de Mindenszentekkor, és karácsonykor biztos eljönnek hozzánk.

Szellemekből is több fajta van:

Történelmi szellemek: Ezek a szellemek régi házakban kísértenek. Nehéz olyan, bármely korból származó, kisebb vagy nagyobb épületet találni, amelyben ne lenne szellem, vagy ne lenne olyan híre. Ott felbukkanhatnak, a akkori korban élt személyek, akár híres akár nem.

Ciklikus vagy visszatérő szellemek: Többnyire a visszatérőknél, a felbukkanásoknál nincs semmiféle rendszeresség. Egyszerűen akkor bukkan fel, amikor akar, nincs semmi féle szabályuk. Viszont a ciklikusnál szabályos időszakokban bukkannak fel, általában évente. Bármi készteti is ezeket a szellemeket arra, hogy pontos időközökben, mondjuk 12 havonta jelenjek meg, mindig felbukkannak.

Családi kísértetek: Vannak olyan szellemek, amelyek valamilyen különös okból egy bizonyos családhoz ragaszkodnak. Gyakran az a feladatuk, hogy figyelmeztessék a famíliát a közelgő veszélyre, vagy halálesetekre. Előfordul, hogy a szellem nem ölt emberi alakot, máskor egy elhunyt családtag képében jelenik meg, megint máskor pedig csupán egy tárgyra való hatással jelzi a jelenlétet. Addig vannak, amíg a családból él egy tag.

Kopogó szellemek: Igen kellemetlenek. Néhány kutató szerint, a "másik oldalon" lévő, rosszindulatú lényekről van szó, akik örömüket lelik az ártatlan, emberek zaklatásában, mások viszont úgy vélik, hogy nyilvánvalóan olyan jelenségről van szó, ami az álommal rokon, gyakran egy éretlen, zavart személyiség tudatalattijában képződik. Állítólag az "elemi erők" hatására keletkeznek, pontosabb bolondos szellemek tréfáiról van szó, néha fájdalmat is okoznak élőknek. Ilyen vicc a tárgyak mozgatása, edények feldöntése, dobolások. Egyfajta üzenetet akarnak közvetíteni.

Modern szellemek: Ők azok, akik nemrégen elhunytak. A szellemek nem mindig vannak tekintettel az időre, helyre, emberre, sokkal valószínűbb, hogy a közelmúltban meghalt személy szellemről van szó. Gyakran észre sem vesszük amíg az illető szellem el nem tűnik. Általában ismerős környezetben bukkannak fel.

 

 Párkák

 A görög Moirák

Nüx apa nélkül született leányai, a sors istennői. Hárman voltak, Klóthó („a Fonó”), Lakheszisz („az Osztó”) és Atroposz („a Megkerülhetetlen”). A sorsnak ezek az istennői szőtték fonták a végzet fonalát, Klóthó gombolyította a guzsalyról, Lakheszisz kimérte a hosszúságát, és Atroposz ollójával kíméletlenül elmetszette azt. Még az istenek akaratát is hatalmukban állt megváltoztatni, de olykor Zeusszal együttműködve ügyeltek a világmindenség rendjére. A felfogás szerint a Moirák minden egyes embernek sorsát már születésekor kijelölik.

 

Klothó             az emberi élet fonalát fonja

Lakhészisz       ezt gombolyítja

Atroposz          elmetszi azt a halál pillanatában

 

 Sellők

A sellők, amelyeket néha sziréneknek is neveznek, mitikus lények, melyek állítólag a világ tengereiben élnek. Deréktól fölfele emberek, de lefele hal farkuk van. Lehet csillogó pikkelyük, nagy úszójuk vagy ujjuk közt úszó hártya.Általában hosszú hajuk van.A tengerészek és halászok évszázadok óta mesélnek a sellőkről. Az első “találkozásra” Asszíriában került sor Kr. e. 1000 táján. A sellőt leggyakrabban úgy képzelik el, hogy egy kövön ül, és egy tükörben csodálja magát. Egyes sellők jóindulatúak és teljesítik az őket megsegítő tengerészek kívánságait. De sok tengeri vándor számára a sellővel való találkozás balszerencsét jelentett, vihar vagy hajótörés előjelének bizonyult. Arról is szólnak történetek, hogy a sellők elbűvölő énekükkel a zátonyokra csalogatták a tengerészeket, ahol azok hajói darabokra törtek. Általában érdeklődő természetűek. Imádják a csillogó, fényes dolgokat. Hatalmas szabadság érzetük van, és mint sok más lénynél akadnak közöttük is jók és rosszak.

 

 Démonok

Az ember ősi tapasztalata, hogy vannak láthatatlan lények, és hogy egy részük jó, más részük viszont go­nosz. Ma­napság van, aki a létüket is tagadja, és a róluk szóló beszámolókat, a velük való találkozást pszi­chológiai je­len­­­­ség­nek tekinti. Má­sok viszont állandóan ezekkel az erőkkel foglalkoznak, minden rosszat a gonosz szellemek számlájára írnak stb. A bibliai világkép szerint nincsenek "személytelen szellemi erők", amelyeket az ember fel­hasz­nálhatna csak személyes szellemi hatalmak, amelyek vagy jók (an­gya­lok), vagy gonoszak (dé­monok), és amelyekkel az ember nem kezdeményezhet kapcsolatot (az angya­lo­kat Isten küldi, a démonok ma­guk­tól is jönnek kísérteni stb.).A démonok eredetileg angyalok voltak, akik vétkeztek Isten ellen, elhagyták kijelölt helyüket,ők a démonok: "gonosz" és "tisztá­ta­lan" szellemek, akik szervezetten küzdenek Isten ellen, a jó an­gya­lokkal,és a hívőkkel.Vezetőjük a "sátán" (héber szó, jelentése "ellenség"), egy Isten ellen lázadó kerúb, aki gonosz, hazug és em­bergyilkos.A hí­vők vád­lója vagy rágalmazója és kí­sértője. A vi­lág félre­vezetője, akadályozza az ige­hir­detést, és ő mun­kálkodik az en­ge­det­lenekben, Krisztust is megkísértette. Nem szabad a démonokat káromolni de a tőlük való félelemben sem kell élni. mert a szent angyalok erősebbek náluk A démonok mind ki lettek dobva a mennyből, Krisztus legyőzte őket.A démonok közvetítők a transzcendens és a földi, múlandó világ között.  Emberi sorsot meghatározó erővé lettek, és az egyéneknek lehettek személyes démonaik is. Filozófiai elmélkedések szerint ezek a lények alacsonyabb helyet foglalnak el az isteneknél talán még halandóak is, de mindenképpen magasabbrendűek az embereknél.A démonok mindenhol ártó szándékúak. Különböző alakokat ölthetnek, de leggyakrabban testetlenek. Megszállják, kölcsön veszik az embert. Betegséget okoznak, amit a pap, a szentelt víz, vagy a pogány mágikus ráolvasás űz ki az emberből. A démonoknak hívei is vannak, akik szövetségesükké fogadják, segítséget remélve ettől.A démoni képességek birtokosa gyakran olyan betegséget kap, ami a tudatállapot olyan módosulásával jár, hogy képessé válik "lehetetlen dolgokra", vagy a jövendő eseményeinek megjóslására. Befolyásolhatják az időjárást, de a démonnal való paráznaság bűnébe is eshetek.Előfordul, hogy némelyik isten volt, de letaszították őket trónjukról.A démonok az asztráltestet kísértik, a kísértetek az étertestet, a fantomok a fizikai testet. A démonok általában luciferi lények.Az öngyilkosok, az erőszakos halált halt, s temetetlenül maradt emberek lelkét és azoknak a lelkét is, akiknek az utódai már felhagytak az áldozati szertartásokkal, belőlük is többnyire démon válik. Gonosz varázslataik ellen különböző védekezésül különféle eljárást, tárgyakat, amuletteket, ráolvasásokat érdemes használni. A démonok szerencsére sok mindentől tartanak a fentebb felsorolt állatokon kívül még a macskától is, de félnek a kiáltástól, a köpéstől, a vizelettől, a nádtól, a konfuciánus vagy buddhista szent könyvek felolvasásától, a kalendáriumtól és a kardtól, főleg az olyantól, amellyel előzőleg sok embert öltek meg. A pokolban a szenvedőket ellenõrzik a démonok, akik mellesleg naponta gondoskodnak a megfelelõ mennyiségû kínokról. Ők rendelkeznek kisebb-nagyobb seregekkel is, melyet a halál-démonok és a pokoli harcosok alkotnak.A démonok állandó csatát vívnak a jó istenségekkel. A nőket elcsábító démonokat incubusoknak, a férfiak megkísértőit szuccubusoknak hívjál. Ezek a lények a mi vágyakkal teli életünkben léteznek, mivel a vágyak telve vannak velük, és a lakóhelyük az anyag, a rangjuknak és fokozatuknak megfelelően. Ennek okából maguk is alá vannak vetve a vágyak hatalmának és hozzájuk vannak láncolva.

Szent Ágoston szerint a démonok:"A testük halhatatlan, de a vágyaik ugyanolyanok, mint az emberéi."

 

Tündérek

A tündérek általában alacsonyak, ember formájúak, nagy a fejük és a szemük, testük kicsi és vékony. A tündérek Írországban, Skóciában és a Balkánon maradtak fenn legtisztább formájukban. Lakóhelyük többnyire a föld belsejében rejtőzik, jellegzetes tündérútvonalak, tündérösvények mentén, - melyeket célszerű elkerülni, jellegzetes tündér, boszorkánynövények közelében: galagonya, kökény, mogyoró. Vannak köztük olyanok, akik a  víz alatt élnek. A tündérvilág alapvető jellemzője: az illúzió, vagyis a bűbáj. Alapszabályuk, hogy soha semmi sem az, aminek látszik. A tündérek az illúzió nagy mesterei. Kihalásuktól nem kell félni, lévén hogy halhatatlanok. Igen összetartóak, bizonyos jeles éjszakákon szívesen kelnek útra, hogy meglátogassák távol élő rokonaikat. Ilyenkor ajánlatos félrehúzódni az útjukból, messze elkerülni a tündérgyanús vidékeket, dombokat. A tündérek akár kellemetlen kis alakok is lehetnek. Nem minden tündér olyan kedves és jó, mint ahogyan mi azt gondoljuk. Léteztek olyan tündérek, akik a boszorkányok mesterei, szövetségesei voltak. Lehetnek akár félénkek, de szemtelenek is, lehetnek rosszak, de szorgalmasak is. Mégis a tündérhit szerint, előfordul, hogy gyerekeket, felnőtteket rabolnak el. Felnőttek közül, általában férfiakat rabolnak el szaporodás céljából. Van olyan, hogy csak egy éjszakás kalandról van szó, de az is előfordul, hogy örökre ott tartják a  férfit, és még gyerekük is születik. De akkor sem célszerű tündérrel együtt hálni, mert a következmények gyakran halálra utalnak. Néhány ember magától bemehet Tündérországba, de van, akiket erővel visznek be. Ha már egyszer valaki Tündérországban van, szinte lehetetlen a megszöknie. Nem csak azért, mert lehet, hogy a személy nem akar, hanem nem is engedik. Bár megeshet, hogy maguktól elengedik. A gyerekeket is hasonló célból viszik el, felnevelik, és később többnyire párosodásra használják.  Vannak segítőkész, és léteznek ellenséges tündérek is. A közös bennük az, hogy varázserővel rendelkeznek. Nagy hatalmuk van az emberi elme felett. Képesek akár megbénítani, összezavarni, megtéveszteni, félrevezetni az embert a puszta akaratukkal. A tündérek különböző fajtáinál előfordul, hogy egyesekre káros hatással van a napfény, mert vagy megöli, vagy kővé változtatja.   

 

Tündérek fajtái:

 

Főtündérek: Tündérország arisztokratáinak is ellehetne őket mondani. Ők azok, akik társaikon uralkodnak. Hegyeken vagy mesterségesen létrehozott dombokon laknak. Sokan közülük írnak, olvasnak.

Köztündérek: Ők kerülnek a legtöbbször kapcsolatba az emberrel. Szerencsét hoznak arra, aki el tudja őket fogni. Van amelyik rendkívüli szépségűek, de meglehetősen alacsonyak. Becsületesek és kedvesek azokkal az emberekkel, akik velük kedvesek. De amilyen jók is tudnak lenni, olyan rosszak is lehetnek szörnyűséges vicceket és tréfákat követnek el, ha kedvük tartja.

Házi tündérek: Olyanok, mint a brownie-k. Osztoznak a házi teendőkben, megcsinálnak mindent, jutalukért cserébe. A lusta emberekkel pedig csúnyán eltudnak bánni.

Magányos tündérek: Nem szoktak emberrel beszélni, inkább egyedül élnek a vadonban. Általában gonosz szándékaik vannak, de jók is lehetnek. A tündérek nagyon kiszámíthatatlanok, így hát nem is lehet tudni elsőre mikor milyenek.

Bogiek: Belőlük is több fajta van. Valamelyik gyerekeket rabol, némelyik alakot tud változtatni. Esetleg szellemek vezetőik. Van, amelyik szeretik a trükköket. De előfordul, hogy nagyon veszélyesek is tudnak lenni, de ugyanannyira segítőkészek is.

Goblinok: Belőlük is igen színes változatok vannak. Önmagukban tolvajok és gazfickók, akik állatok képében jelennek meg. A legtöbbjük bányákban él, és ott is dolgoznak. Persze köztük is van segítőkész fajták. Valamelyik szeret viccet űzni az emberből.

Browniek: Apró, bozontos, ráncos, barna bőrű kis teremtmények. Vagy meztelenek, vagy rongyos, barna ruhácskákban járnak. Szeretnek házakba beköltözni, amikről azután gondoskodnak. Ha lusta szolgáló van a háznál, őt bosszantják. Minden Brownie elvárja a tejszínt, a tejet és a mézes süteményt. Nem szabad ruhát és túl sok ételt elöl hagyni, mert ezt támadásnak veszik és elhagyják a házat. Gondoskodni kell róluk, nem kritizálni a munkájukat.

 

 Ördögök

Szinte egy vonalon vannak a démonokkal, alig-alig van köztük különbség. Az ördögök eredet természetesen itt Sátántól ered. Sátán korábban Satanael volt a mennyben, egy kerub, és Isten jobb keze. De miikor fellázította az angyalokat Isten ellen, mert a helyére pályázott, ők és az árulok le lettek taszítva a Pokolba, ami mostanra az ő birodalma. Már csak Sátán lett, az angyalok pedig démonok és ördögök. A Pokol az ő lakhelyük, és úgy mond Sátán az ő uralkodójuk és őt ismerik el. Képesek bármikor alakot változtatni, céljuk az emberek megrontása. Sokan vannak, és minden bűnt észrevesznek bárhol a világba, számukra az a lényeg, hogy legyen, mert kihasználhatják a helyzetet. A büntetések formáit általában a főördögök szabják ki, amit az egyszerű ördögök végeznek el. Céljuk, hogy az emberi lelkeket a pokolra vigyék. Mentalitásuk szerint gonoszak. Imádnak mindent túlbonyolítani és a legképtelenebb megoldásokat választani. Mindent szeretnek, ami új, ami érdekes, amit még nem láttak. Nem érdemes velük seftelni, ha valami megtetszik nekik, akkor elveszik, és szembe szegülni sem jó velük, mert megtalálnak. Sokat lehetett már hallani Faust vagy Urban Grandierről, akik szerződést kötöttek az ördöggel. Az ördög kész örömmel kötnek efféle szerződéseket még manapság is. A megidézett ördög kérheti az ember lelkét vagy életét, cserébe a megidéző pénzt, vagy bármi mást kérhet. Ezeknek többnyire mindig van valami határidejük, de egy biztos, az ilyenekben mindig az ördögök járnak jobban, elvégre nem kenyerük a tisztesség. Ördögökről többet a Grimoirokban lehet olvasni. Azok a könyvek, amik szertartásokkal, jellemzésekkel, történetekkel foglalkoznak. Fekete miséken is gyakran használják őket. Az egyik leghíresebb a Salamon kulcsai. Az ördögök előszeretettel szállják meg az embereket. Nem hogy, egyszerre több is beleköltözhet egy személybe. Ahol egy csöpp gonoszság merül fel, ők már ott vannak a közelben. A megszállt személy teljesen elveszti önuralmát. Hatalmas változás megy végbe rajta. Görcsös fájdalmai lesznek, és magán kívül lesz. Trágár szavak buknak ki belőle, Istent szidja nagy mértékben, és mindenki mást. Ekkor érdemes egy jól képzett papot hívni, hogy elvégezze az ördögűzést. Biblia, és Isten segítségével teszi meg ezeket a lépéseket. A néphit szerint súlyos sebet üt az ördögön a szenteltvíz. A végén a személy többnyire nem emlékszik semmire, hiszen teljesen magán kívül volt. Mindenestre, ha észleljük, hogy valakit megszállat az ördög, érdeme paphoz fordulni vele, annak ellenére, hogy manapság már kevésbé tevékenykednek az ilyennel.

Dzsin

A dzsinn egy ritka fajta szellem az arab-iszlám mitológiában.Az ókori szemiták számára a dzsinnek a régi emberek szellemei voltak, akik éjszaka jelentek meg és a hajnal elsősugaraival eltűntek. Képesek voltak láthatatlanná válni és állatokká változni és gyakran tették őket felelőssé betegségekért és az őrületért. a ghul (alakváltó éjszakai árny), a sila (ami nem képes alakot váltani) és az ifrit. Az arabok úgy képzelték a dzsinneket, minttűzszellemeket, bár néha démonokkal azonosították őket, különös teintettel asuccubusokra, olyan női alakot öltött démonokra, akik éjszaka látogatták meg a férfiakat, hogy álmukban párosodjanak velük és vámpír módjára energiát merítsenek ezekből a találkozásokból. Szabad akarattal rendelkező lények, akiket Isten füsttelen tűzből teremtett, hasonlóan ahogy az embereket agyagból. A dzsinneknek épp olyan társadalmuk van, mint az embereknek, esznek, házasodnak, meghalnak stb. Az emberek nem láthatják őket, de ők látják az embereket. Olykor szándékosan vagy véletlenül kapcsolatba kerülnek az emberekkel. Képesek jót és rosszat is tenni, amiben különböznek az iszlámangyalaitól, akik nem képesek Isten ellen cselekedni, és sosem tehetnek rosszat. Az iszlámhoz kapcsolódó mitológiában a dzsinneket lehetséges varázslat segítségével irányítani azáltal, hogy tárgyakhoz kötjük őket; a Lámpa Szelleme Aladdin történetében is ilyen dzsinn, akit egy olajlámpába börtönöztek. A gonosz dzsinnek szerepe általában megegyezik a keresztény démonokéval, amennyiben szintén képesek embereket megszállni vagy rávenni őket helytelen dolgokra. A nyugati irodalomban a dzsinnek, akárcsak Aladdin szelleme Ezeregyéjszaka meséiben, általában olajlámpákban élnek és három kívánsággal jutalmazzák, aki kiengedte őket a lámpásból, míg a gonoszabbak kihasználják a rosszul megválasztott kívánságokat

Kísértet

A magyar néphit kísértete tágabb értelemben meghatározatlan „szellemlény”: a természetfeletti világ képviselője, aki a természetfeletti lények általános vonásaival rendelkezik: alakváltozás, láthatatlanság, repülés, tüzes alakban való megjelenés, hirtelen eltűnés, váratlan felbukkanás képessége, a „rossz” órákban (éjjel, éjfél, dél; „két karácsony köze”) és „rossz” helyeken (keresztút, mezsgye) való megjelenés. Külső megjelenésük az állatalaktól (ló, macska, kutya, disznó, {7-548.} tyúk stb.) a tüzes lényekig és a sajátos „hiányokkal” vagy különleges öltözékkel, felszereléssel rendelkező emberalakig bármilyen lehet. Szűkebb értelemben a kísértet a meghaltak sírjukban nyugodni nem tudó vagy a túlvilágra még el nem jutott lelke. A továbbiakban a kísértet szót ilyen értelemben használjuk. Avisszajáró halottal ellentétben családi kapcsolatokkal nem rendelkező, személytelen „közösségi” lény.A kísértetelképzelések mögött a halállal „felborult egyensúlynak”, az élők–holtak közti „csereviszonynak”, egyensúly-helyreállítási törekvésnek egy olyan vonatkozása van, amely szerint az evilágon bűnt elkövetetteknek haláluk után vezekelniük kell. Nem juthatnak véglegesen a túlvilágra, a holtak közösségébe, míg le nem róják tartozásukat az élők közössége felé, míg valaki az élők közül „meg nem váltja” őket. A vezeklés gyakran meghatározott időre szól: az öngyilkosé, míg újabb öngyilkos fel nem váltja, az elátkozotté az átok idejére (általában hét év), a kereszteletlen gyereké, míg meg nem keresztelik. A kísértet lelkét jócselekedettel vagy imával, például Miatyánk elmondásával is meg lehet váltani. Ennek megtörténtekor végleg távozhat a túlvilágra.A láthatatlan kísértet megnyilvánulásai: nagy súly (ránehezedik az emberre, nem tud tőle menni a kocsi), jellegzetes hangok (röfögés, ugatás, kotkodácsolás, dübörgő lópaták, szekérzörgés, edénycsörömpölés, maguktól elmozduló, padlásról ledobált tárgyak).Csapatosan vonuló kísértetekről több mondatípus szól: „kísértetek vonulása”, „halottak miséje”; háborúban elesett katonák vonulása, kardokkal „vagdalkozása”. Csapatosan vonulnak az éjjel (karácsony éjjel) körmenetet járó kísértetek is. A kísértetek gyakran egy-egy konkrét helyhez, nevezetes közterülethez, építményhez kapcsolódnak Ezek az alakok, mint egy hely „saját” kísértetei, nem választhatók el élesen a helyek szellemeitől.A kísértethit egyik gyökere – a visszajáró halottakhoz hasonlóan – a rendkívüli természeti jelenségek, félelmet, ijedtséget keltő váratlan, szokatlan élmények vagy „normális” események szokatlan időpontban, helyen való átélésének értelmezésére irányuló törekvés

 

 Házikígyó

Általában, tűzhelyen, tűzhelyben, falban, küszöb alatt élő lények, többnyire állat,kígyó, pici ember, kobold alakban jelennek meg.Keleti és nyugati szláv, balkáni hiedelmek szerint, szoros kapcsolatban vannak, amennyiben egyik ős lelkéből váltak háziszellemmé, a nemzetséget, családot pártfogó őrszellemmé, pl szlovák stary dedo(öreg nagyapa), a szerb és bolgár talaszom,talaszon és sztopanin,vagy a görög stoicheion.

Van azonban egy, a magyar nyelvterület nagy részén ismert lény, aházikígyó, amely bizonyos mértékig háziszellem-szerepkört tölt be.Házicsúszó, falikígyó, pézsmakígyó, fehércsúszó neveken is ismerik. Tulajdonságai: fehér (ritkábban zöld, sárga vagy „cifra”) színű, a falban lakik (néhol úgy tartották, hogy a küszöb alatt, vagy általában a „telken”). Hangjáról lehet megismerni: „ketyeg”, esetleg „csörög”, „fütyül” a falban. Ha előbújik a falból, tejjel kell táplálni. Általános hit volt, hogy a ház szerencséje vagy a házigazda élete a kígyó életével szoros összefüggésben van: nem szabad bántani, elpusztítani, mert akkor a házat szerencsétlenség, például tűzvész éri, a gazda vagy a gazda kislánya meghal. Közismert hiedelemmonda szerint a házikígyót a család kislánya eteti tejjel; ha ezt megtiltják, vagy a kígyót agyonütik, a gyerek meghal.

 

Sárkányok

A sárkányok mitikus lények, akik a legkülönfélébb népi legendákban jelentek meg. Így időszámításunk előtti évezredektől egészen a középkorig találunk történetekben felbukkanó, általunk sárkánynak beazonosítható lényeket - bár formáik sokszor egymástól is nagyon eltérők lehetnek. Időszámításunk előtt 10000 tájékán már elkezdtek gyarapodni és terjedni a kínai kultúrában. Ezek a vízhez kötődő lények voltak, akik az élet különböző területeihez kapcsolódtak. Megjelentek az egyiptomi (i.e. 4000), a sumér (i.e. 3000) hitvilágban, a hettitáknál, majd a skandináv (viking) mitológiában - i.e 700 körül.

Általában nincs lábuk, szárnyuk, leginkább egy óriási kígyóra hasonlítanak, villás nyelvvel, mérgező lehelettel, és olyan képességgel, hogyha feldarabolják őket, újra eggyé válnak. Sokszor a hősök hősiességének mércéje volt, hogy legyőztek-e már sárkányt.

 

Híres sárkányok:

Zu (vagy Anzu)

A sumér mitológia sárkánya, körülbelül i.e. 5000-ből. A legrégebbi ránk maradt sárkánylegenda.

A világ kezdetén, az ősi Zu elrabolta a Törvény Tábláit Enliltől, a nagy istentől, és elrejtette egy hegy tetején. Ezek szabályozták az univerzum rendszerét. A Napistent - Ninurát - küldték utána, aki megölte Zu-t, visszaszerezte a Táblákat, megmentvén ezzel az univerzumot az ősi káoszba való visszatéréstől.

Tiamat és Apsu

A babilóniai mitológia teremtéstörténetében találkozhatunk e két istenséggel.
A kezdetben nem volt semmi, kivéve a két elemet: Apsut, aki a friss víz ura volt, a férfi jelleg megtestesülése, és Tiamatot, aki a sós vizek és a káosz ura volt, a női jelleg megtestesülése. Kettejük kapcsolatából születtek az istenek, akik ahogy telt az idő egyre engedetlenebbek voltak, így Apsu megpróbálta elpusztítani őket, de az istenek előbb léptek, és megsemmisítették őt.

Tiamat tovább élt és a bosszúját tervezte. Tizenegy szörny ivadékot hozott a világra, hogy segítsék őt a gyermekei elleni háborúban: a vipera, a cápa, a skorpió ember, a vihardémon, a hatalmas oroszlán, a sárkány, a vad kutya, és még négy névtelen.
Marduk volt az egyetlen isten, aki Tiamattal harcolt. Hősies kűzdelem volt, de Marduk végül Tiamat szájába lőtt egy nyilat, ami kettészakította a szívét, ezt követően pedig két részbe vágta a testét, így született az ég és a föld. Marduk levágta Tiamat egyik tanácsadójának a fejét, és a véréből létrehozta az embereket, hogy szolgái legyenek az isteneknek.

Tiamatot sokféleképpen ábrázolták, de eredetileg egy négy lábú teremtmény volt, oroszlán fejjel és felsőtesttel, pikkelyekkel, tollas szárnyakkal, sas hátsó lábbal és villás nyelvvel, és fegyverek számára áthatolhatatlan bőrrel.

Ananta

Egy indián sárkány, aki a teremtés középpontjában állt. Óriási kígyóra hasonlít, sok száz kisebb kígyó fejjel.

Azhi Dahaki

A perzsa mitológia sárkánya. Angra Mainyu, a hazugságok apja teremtette, hogy megszabadítsa a világot a tisztességtől, a szent láng kitörlésével, amit Isteni Ragyogásnak neveztek. Amikor Atar, a tűz istene, megpróbálta megmenteni a lángot, a sárkány megfenyegette, hogy elpusztítja a tüzet örökre, de Atar megesküdött, hogy megégeti a sárkányt a lángjaival. Azhi Dahaki visszavonult, de egy isteni bajnok, thraetaona elfogta, és bebörtönözte a Demavend hegyen a Kaszpi-tenger mellett az emberiség ellen elkövetett bűntettei miatt.

Úgy hiszik, hogy a világ végén a sárkány ki fog szabadulni, és dühöngésében elnyeli az emberek és állatok egyharmadát, mielőtt egy hős, Keresaspa, legyőzi őt.

Azhi Dahaki egy rémséges háromkezű sárkányként jelenik meg, a teste televan kígyókkal, pókokkal és gyíkokkal, ha valaha felvágnák, ezek a lények árasztanák el a világot.

Illuyankas

Egy török misztikus sárkány, akit Hittite viharisten ölt meg Inaras istennő és a szeretője, Hupasiyas segítségével.

Yam-nahar

Kánaánita mitológia alakja. Egy hétfejű tengeri sárkány, akit egy fiatal isten - Baal - pusztított el.

Apophis (vagy Apep)

Egyiptomi sárkány isten. A sötétség és halál lelke, egy hatalmas tengeri kígyó volt, aki megkísérelte elpusztítani Atum-Ra-t, a napistent, miközben az égen utazott keresztül. Atum-Ra gyermekei (vagy Seth) pusztította el.

Nidhogg

A norvég mitológiában találkozhatunk velük. A “mogzó világ középpontjában” áll egy kőrisfa - Yggdrasil -, ami az egész univerzumot segíti. Három hatalmas gyökere van, az egyik Niflheimig ér, ahol Hel uralkodik az Alvilág királynőjeként. Niflheim alatt, Nidhogg sárkány rágja a gyökeret, próbálván elpusztítani az univerzumot.

Fafnir

Szintén norvég sárkán. Valaha egy óriás volt, aki megölte az apját, hogy megszerezzen tőle egy kincset. Hogy megvédje, sárkány alakját vette föl, és elvitte egy távoli barlangba.
Sigurd (germán mitológiában Siegfried) győzte le.

Ladon

Görög sárkány, a Hesperidák aranyalmáinak, és a Földanya gyermekeinek őrzője. Héraklész győzte le.

Quetzalcoatl

Mexikói mitológiában, az esthajnal csillag ura. Egy jóságos, kígyószerű sárkány, akihez a toltékok imádkoztak, hogy fényt és termékenységet hozzon nekik. Néha egy eget átszelő nyílként jelenik meg, olykor emberi alakot vesz föl: fiatal fiú, vagy ősz szakállú vénember képében vegyül el az alattvalói között.

Firedrake

A norvég mitológiaban egy Beowulf nevű hős - egy 11. században lejegyzett történetben - a végső harcot vele vívta.

Hidra/Hüdra

A görög mitológia kilenc sárkányfejű szörnye, akit Héraklész győzött le. Mükéné királya tizenkét feladatot adott Héraklésznak, amiből a második Hüdra elpusztítása volt. A Lerna városhoz közeli mocsarakban élt, és gyilkolta az embereket, akik semmit nem tehettek ellene. Bármely fejét is vágták le, helyén kettő nőtt, ráadásul az egyik halhatatlan volt. 

 

 A küszöb őre

Ez az őr - az emberek normális esetben haláluk órájában találkoznak velük először - a saját énünk démona, aki megmutatja elmúlt életeink hibáit, a karmát és a felhalmozódott bűnöket. A küszöb őre már születéstől fogva, az ember bölcsőjétől készen áll, és megtestesíti a hiányosságot és a bűnt, amit az ember az inkarnációjából új létébe hozott.
A gyermekek gyakran ennek az őrnek az árnyéktükröződését élik át és olykor az éjszakai félelemtől szenvednek.

A küszöb őrzője előtt - akitől a haldoklónak rettegnie kell -, néhány ember életének egy meghatározott idejében már állt előtte. Mert gyakorló misztikusok és mágusok jöttek időnként hozzá, hogy döntésre tudjanak jutni. Amikor dönteniük kell, akkor vajon nem maradnak-e ösztöneik és szükségleteik rabszolgái és a megnyilvánulásainak múlandó látszatakaratának alávetettje marad továbbra is, vagy a belső értékre, egójának halhatatlan szikrájára fog-e eszmélni.
Ez a fejlődés és szellemi átváltozás mégis akkor áll elő egy embernél, amikor már eléggé erőssé válik ahhoz, hogy a küszöb őrének ellenállását megtörje. Egy felszínes ember nem léphet az őr, a megtestesült karma elé, mivel ezt még sötét lélekrészével azonosíthatja, hogy ezt egyáltalán fel tudja ismerni.